Lekaparható matrica több változatban – sorsjegy, naptár, vetélkedő készítéséhez

A feltüntetett ár egy darab (egy „szál”) matricára vonatkozik. Húsz (20), illetve száz (100) darab vásárlásától jelképes, néhány százalékos (hisz olyan hatalmas árréssel azért nem dolgozunk) kedvezményt tudunk adni az árból - a megfelelő mennyiséget a kosárba rakva ez automatikusan érvényesül. A gyártótól gurigában, rollnizva kapjuk, így ha sokat; sok darabot rendelsz belőle, azokat harmonikaszerűen, rétestésztaként egymásra hajtogatva tudjuk részedre becsomagolni.

Ötleteink a matricák felhasználására:

1) A lekaparható matricákkal szövegrészletet; szóelemeket; betűket takarunk ki – pl. a kvízkérdés szöveges megfejtését, az akasztófa (hangman) megoldásának betűit, a helyesírást gyakorló feladatok: „j” vagy „ly”; magánhangzó-időtartam; írásban jelöletlen hasonulásokhoz kapcsolódó nehéz szavak. A „Legyen Ön is milliomos!”-jellegű vetélkedők kiötlése során nem feltétlenül a kédéseket kell a lekaparható felületre, illetve a válaszokat alájuk írnunk – játékosabb hangulatot teremt az osztályteremben, ha a matricákon csak a kérdések értéke (felülről lefele egyre nehezebb és több pontot érve) szerepel, és azok alatt maguk a kérdések rejlenek; így a véletlenszerűség izgalmát is bele tudjuk vinni a kérdezz–felelekbe azzal, hogy nem tudni, az egyes nehézségi kategóriákon, témakörökön belül melyik kérdést fogja „kidobni a gép”. Ha bizosítani szeretnénk, hogy a válaszok valahol előre rögzítve legyenek, akkor készítsünk kvízmesteri, műsorvezetői kártyákat (ezekhez bankkártyaméretűre vágott papír- és műanyag kártyáinkat is ajánljuk), amelyek egyik oldalán a feladvány sorszáma (amelyet így értelemszerűen a lekaparandó matricára, vagy az az alatti felületre is rögzítenünk kell), míg a hátoldalon a válasz szerepel.

2) Számolós, matematikai jellegű feladatok, ahol a matrica tulajdonképp az egyenlőségjelet takarja – pl. a rajzlapra írt 7-es számjegyet ragasztjuk le egy matricával, amelyre 2+5-öt pingálunk filccel, így az egyenlet megoldása a lekaparással ellenőrizhető. A matricákat a kisebb, óvodás vagy alsós korosztály számára még vonzóbbá tehetjük azzal, hogy az alakjukat, azok kontúrvonalait kiegészítjük a feladatgyűjtemények népszerű motívumaira – pl. a négyzeteket házacskákká, a kör alakú matricákat napocskává, vagy félbevágva és egy nagyobb körre illesztve virágszirmokká alakítva.

3) Az alsó papírrétegen rejlő feliratok, tartalmak az IGAZ – HAMIS (NEM IGAZ); NYERT – NEM NYERT oppozíciónak feleltethetők meg – pl. a sorsjegyen azt az utasítást adjuk, hogy a diák keresse meg és kaparja le a hárommal osztható számokat, majd a lapra mosolygós / szomorú arcokat rajzolunk (vagy a sima, nem lekaparható matricáink közül is választhatunk vidám, ill. szomorú arckifejezéseket megjelenítőt a jó/rossz válasz érzékeltetésére), és az ezeket lefedő lekaparható matricára visszük fel a megfelelő, hárommal (nem) osztható számot. Arra azonban figyelnünk kell, hogy ne kombináljuk a matricát a szabadkézi rajzzal, vagy azt ne szabályos sorminta szerint tegyük (matrica = jó válasz jelölése; rajz = rossz válasz jelölése) – mivel a leragasztott alsó matrica körvonala határozottan felsejlik a lekaparható réteg alatt, így a megoldás ránézésre kitalálható lesz a gyerekek számára.

4) Maga a matricák alakja (kör; négyzet, téglalap) van közvetlen viszonyban a gyakorlandó anyagrésszel, az úgymond a tananyag maga. Ilyen például a terület- vagy a törtszámítás: a kör alakú matricákból remek „torta” lehet, amellyel szemléltethetjük az egy egész feloszhatóságát (pl. 1/2 + 1/3 + 1/6-ra); természetesen szabadjára engedhetjük a mesevilágban a fantáziánkat – Süni meghívhatja a szülinapi zsúrjára állatbarátait és a résztvevők számával megegyező részre vághatják az ünnepelt tortáját, vagy Nyuszi feláshatja a téglalap alakú kertjét, egyik részébe (felébe, harmadába) kukoricát vetve, míg a másikat érintetlenül (azaz lekaparatlanul) hagyva.

5) Sokszor az is indokolható pedagógiailag, ha a lekaparandó felületen alatt ugyanazon tartalom (vagy még az sem) szerepel, mint felette. Ilyenek például a lottó- vagy bingo-szerű, több szám (vagy betű) sorsolát, kihúzásának sorozatát középpontba állító játékok, ahol is a tevékenység varázsa abban áll a gyerekek számára, hogy „kijött az ő száma”, így további transzformációt, megfeleltetést ezen aktuson kívül már nem igényel a résztvevőktől. Figyelmet fejlesztő feladatot is építhetünk arra, hogy egy meghatározott mintázatból (pl. számok, geometriai alakzatok sorozata) csak a megfelelő kritériumoknak pl. színben, alakban megfelelőt kaparják le a tanulók.

6) A finommotorikát is fejlesztheti az alakzatok körvonalainak lekaparása – ám ebben messzemenő kijelentéseket nem merünk tenni, hiszen „sima”, és a nagyobb korosztályt tanításából diplomázott pedagógusként a fejlesztő feladotokhoz kevésébé értünk, így ennek megítélést a szakképzett kollégákra hagynánk (cserébe igyekeztünk élethű termékképeket és –videókat felvinni a termékekről, hogy minél jobban megelevenedhessék a matrica a maga valójában szemeitek előtt).

+1) Módszertanilag nagyszerű megoldás az is, ha nem mi magunk készítjük el a tanulócsoportnak a feladvány (pl. az elenőrző kérdéseket témazáró előtti összefoglaláskor), hanem hagyjuk, hogy egymásnak ötöljék ki a feladatokat.

A kaparós matricákat ollóval igény szerint vághatjuk, szabhatjuk a kívánt méretre, ha kisebb egységekre van szükségünk az adott feladathoz (pl. ha csak egyes betűket vagy számjegyeket szeretnénk kitakarni vele). A matrica kétrétegű: a lekaparható felszín alatt egy átlátszó filmréteg húzodik, mely ellenáll a dörzsölésnek, és így egy átlátszó fóliaablakocska marad a matrica helyén, miután a felső réteget lekaparták. Tehát a legalul lévő, leragasztott feliratot utólag már nem tudod módosítani hagyományos papír esetében – ugyanakkor a matrica visszavétele lehetséges, ha fényesebb, azaz csúszósabb, viszkózabb, kezelt felületű papírra (felületre) ragasztjuk őket.

Felületén az alkoholos filccel felvitt tartalom marad meg tartósan; a tűhegyű (tehát nem golyós- vagy filctollal) felvitt  írás ugyan szintén megáll a felszínén, ám az érintkezéssel könnyen ledörzsölhető, letörölhető – ezen mozzanatnak akkor vehetjük hasznát, ha szeretnénk előrajzolni a lekapatható matricára megálmodott feliratott, így, ha nem vagyunk elégedett vele, az alkoholos filccel való átrajzolás helyett ujjbegyünkkel egyszerűen letörölhetjük azt. Azonban, ha a matricák alá az azokkal letakarandó feliratot erősebben író filctollal visszük fel, számoljunk vele, hogy (papírlap esetén) alulról belesve a letakart írás átsejlik, átüt az íven (hiszen arról „nem védi” a matrica); erre figyeljünk, ha az osztályban van egy-két diák, aki mindig az általunk kitalált rendszerek gyenge pontját kutatja.

A fényes felületen való alkalmazás hátránya ugyanakkor, hogy a matrica alatt rejlő feliratot nehezebb lesz felvinned a papírra – tapasztalataink szerint érdemes a hagyományos tapintású és a „nagyon kezelt” fénylő zsírpapír közti anyagot megtalálni. Ekkor ugyanis a felület elég matt lesz ahhoz, hogy magában tartsa a matrica alá szánt tintát vagy grafitot, ugyanakkor a nem lekapart (vagy a feladat előkészítése során elrontott; rosszul rögzített) matricákat vissza is lehet arról szedni.

Eképpen spórólhatsz is velük a fényes felületen való alkalmazásukkal, hisz így a nemcsak az általad az előkészületek során elrontott (pl. ferdén vagy rossz megoldásra ráhelyezett) matricákat, de a fel nem használt; a résztvevők által érintetlenül hagyott példányokat is fel tudod szedni, majd az eredeti, szintén „fényes” tárolóívekre visszahelyezheted őket.

Maga a matricaív anyaga a rá való írásra azért nem alkalmas, mivel az túlságosan viszkóz, „fényes”, így nem szívja be a felületére felvitt tintát; cserébe viszont könnyedén fel- és le lehet rá tenni a matricákat több alkalommal is. Ezen tulajdonságát kihasználva úgy is megoldhatjuk a matrica alatt rejlő tartalom (a megoldás,  „NYERT/NEM NYERT”–jellegű feliratok) felvitelét, hogy egy másik, nem lekaparható öntapadós felületre (etikettre, vignettára) rajzoljuk azt, és ezt ragasztjuk az ívről felszedett lekaparható matrica alá, majd fedjük le ugyanazzal az általunk alkotott matricát – tehát a lekaparható matrica „gyári” íve lesz a feladatlap is egyben. 

Az alábbi videóban pedig a fenti leírást életre keltve megmutatjuk neked a lekaparható matricák felhasználásának néhány ötletes fortélyát:

Egyéb matricáink (többségében nem lekaparható, „csak” tetszetős kivitelűek) ► itt várnak rád.
Kincskeresés, kódok, titkosírás, feladványok… ► Készítsd el a saját szabadulószobád!
A történetmeséléshez (storytelling) mint a tanítás módszertanához ► Itt találsz alapanyagot.

Kockák minden mennyiségben – ► itt minden kockánkat megtalálod, legyen az (Gombóc Artúr után szabadon) szögletes vagy gömbölyű, kicsi vagy nagy, üres vagy feliratozott, számozott vagy képeket szerepeltető.
Óvodapedagógiai foglalkozásokhoz ajánljuk: ► https://tanarbolt.hu/ovodapedagogia
Fejlesztő játékaink, ötleteink: ► https://tanarbolt.hu/fejleszto-es-gyogypedagogia
Matek tanításához alábbi termékeink lehetne segítségedre ► https://tanarbolt.hu/matek