Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Hatvanoldalú kocka lapszámozva 1-60-ig, több színben – fehér (barackméretű)

Ár:
1.590 Ft
Készletinfó ► ► ► 2 db raktáron

Lapszámozott, hatvan lapból álló test, tanórai játékos feladatokhoz. Átmérője: 38 mm, tömege: 28 gramm.

Válassz színt:
Kosárba ►db

Bővebb termékleírás:

A lapszámozott testeknek minden olyan órán és feladat során hasznát vehetjük, amikor…

a) egy táblázatszerű sémát öltő feladatot kell kitölteniük-feldolgozniuk  a tanulóknak,
b) számokkal kapcsolatos az anyag – ekkor a kidobott számok „önmagukat jelentik”
c) le is ragaszthatjuk az egyes számokat, így bármilyen más szempontot is beemelhetünk
d) felelő véletlenszerű kiválasztásához is használhatjuk...

Sokoldalú kockáinkat használd szorzótábla gyakorlásánál, a tízes; százas számkör és a kapcsolódó műveletek megismerésekor („magyarul” és idegen nyelven egyaránt) hasznosak, míg felsőbb évfolyamokon a valószínűség– és a százelékszámítás, illetve a térgeometria vagy a kombinatorikai tanításakor vethetők be.

Matekon kívül persze más tantárgy óráin is bevethetőek – akár felelő / vizsgatétel „véletlen” kiválasztásához, de bármely táblázatos formát öltő tanórai tevékenység kitöltésének színesítésére, dolgozat előtti gyakorlásra, drillekhez éppúgy. Görgess lejjebb óravázlatba illeszthető, ismerkedős, közösségépítő; osztályfőnöki „munkához” ajánlott ötleteinkért, feladatokért!

Általánosságban elmondható, hogy a kockák lapjain szereplő egyes számokhoz (1 – 2 – … – 10 – 12 – 20 stb.) szempontokat, a feladatváz egyes tartalmi elemeit; kulcsszavakat érdemes rendelnünk. A feladat közege lehet írásbeli vagy szóbeli, míg a fejlesztendő kompetenciák szempontjából inkább a produktív készség kínálkozik. Utóbbin belül azonban a diákoknak hagyott „szabadságfok” a didaktikai, pedagógiai cél szerint nagyfokú szórást mutathat – vegyük is sorra ezeket:

  • Az „unalmas” munkafüzetbeli feladatok játékosítása: Sokszor nincs mese és bizony be kell gyakoroltatnunk, rendszereznünk szükséges a tanulókkal az ismeretanyagot.  Az ezt szolgáló feladatok gyakran öltenek táblázatszerű alakot – a kockáinkon szereplő számok pedig a táblázatok sorai és oszlopait jelölhetik ki, megtörve ezzel a monotóniát, hiszen így nem cellánként, hanem lóugrásban, cikázva haladhatunk a feladatmegoldással. Higgyétek el, pedagógusként is sokkal élvezetesebb nem „sorban” haladni… Tehát, ha egy nem túl izgalmasnak ígérkező, sorokra és oszlopokra átjátszható feladat van a tanmenet terítékén, egyszerűen dobjunk (dobassunk) két kockával – pl. egy 10 x 10 oszlopból, illetve sorból álló feladat esetén két tízoldalú kockával, és a két dobás eredménye fogja kijelölni, célkeresztbe fogni a kitöltendő, megoldandó cellát ([4] és [7] = a 4. oszlop és 7. sor metszete; azaz az alábbi esetben a „mi megyünk” igealakja):
    kockakeszletek-jatekos-felhasznalasa-oraterv-feladatlap-tablazat-idegen-nyelv-igeidok-igemodok-igeragozas-rendhagyo-kiemelt
    Eme feladattípus kötött jellegét műfeldolgozás során (amely lehet irodalmi mű, de akkár forráskritika is) az érzemi intelligencia fejlesztésének javára is fordíthatjuk: ekkor a tanuló rákényszerül, hogy a megadott szereplő fejével gondolja végig a műben történteket, akár a pszichoanalízis szempontjainak, szintjeinek (pl. a Sirályban egyes szereplői mitől lennének boldogok 1) saját műbeli elmondásuk alapján 2) tetteik alapján 3) a többi szereplő szerint 4) szerintünk, a mi olvasatunk szerint stb.) is kibontakoztatva:

oravazlat-feladat-csehov-siraly-magyar-irodalom-drama-pedagogia-tanorai-felhasznalas-5.jpg

Egészen nagy teret is engedhetünk az egyéni, szabad értelmezéseknek azzal, ha egy látszólag egyszerű, de csak a műegész ismeretében megválaszolható kérdéseket is teszünk fel , pl.: „Valóban megőrült Hamlet?” – ez esetben táblázatforma helyett csak „simán” sorakoztassunk fel sorszámozott kérdéseket, melyek között hagyjunk elegendő helyet diákjainknak a kibontakozásra.

A táblázat szigorán belül is hagyhatunk nagyobb szabadságot; eme típusra jó példa a kockákra épükő, rohangászós, a társat kikérdezős a „Mit szeretsz? / Mi a kedvenc…?” – típusú tevékenység, amelyet osztályfőnöki órán, közösségi, csapatépítő jelleggel ugyanúgy alkalmazhatunk, mint idegennyelvi órán a későbbi beszédprodukciós fázisnak megágyazó „jégtörő” (icebreaker) vidámságként:

csapatepito-kozossegi-osztalyfonoki-ismerkedos-jatek-icebreaker-interview-tanorai-felhasznalas

Történelemtanítás során az egyes események köré (konfiltusokat, csatákat) építhetünk táblázatos feladatot, míg a természettudományos tárgyakon belül is jócskán adódhat példa a hasonló feladatokra: a különböző képleteket, tulajdonságokat (pl. kémiánál elemekéit, vegyületek típusait) rendszerező tablók mellett földrajz tanítása során például biológiából az egyes élőhelyek jellemzőit (elhelyezkedés, flóra / fauna – társulások), míg földrajzból a Naprendszer bolygóit lehet remekül rendszerezni a kockák dobálásával.

  • Irányított szempontok: Fogalmazás, szövegalkotás folyamán az irányítottság fokának két okozhat gondot az óra tervezésénél: vagy túlságosan kötött a felhasználható, beépítendő elemek (témák, szereplők, kifejezések) köre, de, ha túlontúl nagy szabadságot hagyunk a csoportnak a választásban, akkor esetleg visszaélnek vele és direkt a működésképtelen elemeket választják ki, majd mossák kezeiket, hogy a kivitelezés zátonyra futott.

    Az előbbi problémának azon huszárvágással vehetjük elejét, hogy az egyes, általunk megadott szempontok közül a csoportok „[egyet] kötelezően választandó” módon kapják meg a szövegalkotás alapjául szolgáló hívószavakat – így a produktum egyaránt lehet hagyományosabb, de formabontóbb is. Mindeközben a diákok elfogadják a kockadobások véletlenségének igazságosságát, nem érezvén azt, hogy a pedagógus „felülről” akar rájuk erőltetni a pontos feladatmenetet. Külön előnye ezen átmeneti (ti. az előre meghatározott listáról történő véletlenszerű kiválasztódás) megoldásnak, hogy a produktum ismertetése során a hallgatóság, a többi tanuló figyelmét is leköti az, ha kitalálhatják, melyek voltak a feladatmegoldást előadő csoport eredeti szempontjai, kulcsszavai (például, ha párbeszédet íratunk, akkor az egyes felek megnyilatkozásaiból kell kikövetkeztetniük kilétüket):

    Külön ágazattá fejlődött és az oktatásban is mind nagyobb teret nyer  a „szabadjára engedett” feladatokon (és a Tanarbolt.hu termépalettáján) belül a storytelling, azaz a történetmesélés által megteremtett világok varázsa. Ennek receptje pofonegyszerű: minimális mennyiségű keretet adva bízzuk a cselekmény „maximális” alakítását a mesélőre (mint említettük: bízzunk diákjaink fantáziájában). A Tanarbolt.hu szerencsére az alábbi link alatt külön szekcióval kész támogatni téged a történetmesélés pedagógiai fegyvertáradba való illesztésével, így bővebb inspirációért a fenti hivatkozott szövegrészre kattintva, a történetmeséléssel foglalkozó aloldalunkra jutva tudsz folyamodni.

A másik nagyobb csoportot a kockák oktatásban történő felhasználásra azon feladatok képezik, amikor is a dobott számok „önmagukat jelentik” a számolás, a számok mint tananyag során – erre az alsós évfolyamokon kívül az idegennyelv tanítása során adódhat lehetőség.  Utóbbi esetben életkorban már aligha a „magyarul” való számolás fog gondot okozni a diákoknak, hanem a számokhoz kapcsolódó idegennyelvi szókincs meg(–nem– )léte. Érdemes hát kitalálnunk valamilyen eljárást (például pontrendszer bevezetni), amellyel a tanulókat ösztönözzük az idegen nyelven való beszédre a játék alatt.  És, ha már pontrendszer:

Az alábbi, általános módszertani – nevelési elvek alapján szükséges finomhangolnunk a feladatot annak óravázlatba való illesztése során:

Mennyire legyen „nyüzsis” a feladat kivitelezése, mekkora rendetlenségnek engedünk vele teret a tanórán? Azaz egyénileg, párban, csoportban – együltő helyükben vagy „rohangászva” oldják meg? A feladatmegoldás egyazon entitás (egyén, páros, csoport) műve legyen, vagy igazi csoportmunkaként adják tovább, járassák körbe a lapokat?

Hogyan történjék az értékelés? A felek egymásnak is kijavíthatják a kitöltött táblázatokat, de saját magukat is ellenőrizhetik azt – az időbeliség; a korábban, illetve később keletkezett szövegrétegek (az első megoldás; az esetleges későbbi módosítások; majd a kijavítás) elkülönítésére különböző színű íróeszközöket is bevethetünk.

Ha élünk a gyanúperrel, hogy esetleg egymás munkáiba ártó szándékkal való beleírást (ejtsd: csalást) szeretnénk megakadályozni, hogy a felek beleírjanak egymás munkáiba, vagy csak egy, a többinél jobban elkülönülő „réteget” szeretnénk a papíron létrehozni, használjunk csillámtintás tollat a feladat későbbi (ellenőrző, értékelő) szakaszaiban.

Ennek előnye, hogy a diákoknál nincs mindig a tollból – a feladat elején vagy a javítás megkezdtével osszuk ki őket, majd annak végeztével vagy óra végén gyűjtsük be azokat. Így még jobban lehetővé válik az egyes fázisok elkülönítése (akár még „rabolni” is lehet, azaz más színű tollal kiegészíteni vagy beleírni azt, amit az előző csoport „rosszul írt” vagy nem töltött ki):

idegennyelv-masodik-conjugaison-temps-verbes-modes-conditionel-drill-grammar-grammaire-nemet-deutsch-spanyol-espagnol-francia-francais-olasz-italiano-orosz-ragozas-tanorai-felhasznalas
További ötletekért nézd meg az alábbi bemutatóvideót, vagy töltsd le pdf-ben csatolt feladatötleteinket jelen termékoldal aljáról!


Kapcsolódó termékeink

Vásárlói vélemények ►

Még nem érkezett vélemény... – Rendeltél már tőlünk ilyet...? Írd meg te az elsőt!
Rendeltél már tőlünk...? Írd meg véleményed!